2014. január 10-én 20.00 órakor a Gimnázium Teleki-termében
Szovák Kornél
tart előadást
Volt-e a magyaroknak „sötét” eredethagyományuk?
címmel
A nemzettudat kialakulása több évezredes múltra tekint vissza, elemei
azonban az idők során folyamatosan és sokat változtak. A 19. századi nemzeti megújulások kora óta az anyanyelvet tekintjük a legfontosabb
tényezőnek, mely alapvetően a nemzeti közösség tagjává tesz bennünket.
Régen az ilyesfajta objektív megközelítések szerepét merőben szubjektív és fiktív elemek töltötték be. Ilyen volt a közös őstől való leszármazás tudata, melyet hosszú időn keresztül a keresztény kor alattvalói önértelmezése sem tudott kiszorítani. Elterjedt nézet, hogy a magyarok pogány múltját egy XI. századi keresztény és talán német ajkú pap ellenszenvvel szemlélte, s az általa írt krónikában sötét színekkel festette le. Állítólag úgy állította be, hogy az őshaza a borzalmak és a sötétség országa volt, a pogány magyarok pedig nem is büszkélkedhetnek az európaiakra jellemző tisztes származással: eszerint nem Noé jó fiától, Jáfettől, hanem az apja által megátkozott Kámtól származtak. A középkori krónikákban valóban felbukkan egy ilyesfajta vélekedés nyoma, s ebből arra szokás következtetni, hogy a keresztény „rendszerváltás” tönkre zúzta a csoporttudat hagyományos nézeteit, helyüket pedig a szégyenérzet kámita hagyományával töltötte ki. Az előadás arra keresi a választ, volt-e a kora Árpád-kor magyarjainak, keresztény papoknak s egyszerű embereknek szégyenérzete „rossz” származásukkal kapcsolatban?
Régen az ilyesfajta objektív megközelítések szerepét merőben szubjektív és fiktív elemek töltötték be. Ilyen volt a közös őstől való leszármazás tudata, melyet hosszú időn keresztül a keresztény kor alattvalói önértelmezése sem tudott kiszorítani. Elterjedt nézet, hogy a magyarok pogány múltját egy XI. századi keresztény és talán német ajkú pap ellenszenvvel szemlélte, s az általa írt krónikában sötét színekkel festette le. Állítólag úgy állította be, hogy az őshaza a borzalmak és a sötétség országa volt, a pogány magyarok pedig nem is büszkélkedhetnek az európaiakra jellemző tisztes származással: eszerint nem Noé jó fiától, Jáfettől, hanem az apja által megátkozott Kámtól származtak. A középkori krónikákban valóban felbukkan egy ilyesfajta vélekedés nyoma, s ebből arra szokás következtetni, hogy a keresztény „rendszerváltás” tönkre zúzta a csoporttudat hagyományos nézeteit, helyüket pedig a szégyenérzet kámita hagyományával töltötte ki. Az előadás arra keresi a választ, volt-e a kora Árpád-kor magyarjainak, keresztény papoknak s egyszerű embereknek szégyenérzete „rossz” származásukkal kapcsolatban?
Szovák Kornél (Ph ’81) a PPKE BTK tanszékvezető egyetemi docense.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése