Megtalálták Asztrik érsek relikviáit

A kalocsai főszékesegyház felújítása közben megtalálták Asztrik érsek relikviáit

    A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nagy örömmel tudatja, hogy a Szent Koronát hozó Asztrik kalocsai érsek relikviáit azonosították. A magyar kereszténység alapjait letevő hierarchia jeles és legjobban ismert képviselője, aki Szent István király megbízásából II. Szilveszter pápától áldást és koronát kért. A gondviselés a Duna – Tisza tájára vezérelte, előbb Szent Adalbert segítőtársa volt, Rómában bencés szerzetes, élt Szent Márton hegyen és a pécsváradi apátságot Szent Benedek tiszteletére megalapította. Onnét hívta el első szent királyunk és nagy valószínűséggel már érsekként járt Rómában a király megbízottjaként. Vele egy időben lett Kalocsa első püspöke-érseke. Rövid ideig helyettesítette Sebestyén esztergomi érseket, majd visszatért egyházmegyéjébe, ahol most már bizonyossá vált, hogy első székesegyházunkban temették el. A nagyszerű régészeti fölfedezésről a tudományos megállapítás a következő:

"A kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyház kriptájában található, XII-XIII. század fordulójára datált főpapi sírlelet nem Győr nembeli Saul (1193-1202 közötti időben) volt kalocsai érsek csontmaradványa, mint eddig azt feltételezték.

Asztrik –  korabeli nevén Ascherik – érsek sírleletét őrzi az a szarkofág, melyet Foerk Ernő, 1910-1911 között végzett ásatásakor találtak meg, a feltárt Szent István kori székesegyház szentélyének közelében, a főhajó tengelye mellett, csaknem 3,80 m mélységben, a mai főszékesegyház szentélye alatt.

A vörösmárvány szarkofág az I. kalocsai érsek csontmaradványait őrzi.

A kalocsai Katona István házban található Érseki Kincstárban megtekinthető sírlelet mellékletei, érseki ezüst kehely, paténa, ezüst pásztorbot fanyéllel, főpapi gyűrű, kis arany mellkereszt, három érseki palliumtű Kalocsa I. érsekének, Asztrik - Ascherik – érseknek a főpapi emlékei. Nem a Győr nembeli Saul érseknek érseki jelvényei.

Az állítást az az AMS radiokarbon vizsgálat támasztja alá, melyet a csontmaradványból vett 2 ujjcsont szénizotópos vizsgálata eredményezte. Kalibrált naptári kora (cal  AD) 1001-1030 csak Asztrik érsekre utalhat."

Ez a felfedezés nem csupán régészeti szenzáció, hanem egész magyar kereszténységünknek, benne Főegyházmegyénknek hitet erősítő örvendetes ténye. A majd fölújított székesegyházban az érsekek sorában látogatható lesz sírja, mert ahogy a költő mondja: 

„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket;
A lelkes eljár ősei sírlakához,
S gyújt régi fénynél új szövétneket.”

Dr. Bábel Balázs érsek
Kalocsa, 2014. április 15.